Csapágy utójelek

A jelölés helyes értelmezése segít elkerülni, hogy egy méretben megfelelő, műszakilag mégis rossz csapágy kerüljön a gépbe.

Hogyan épül fel egy csapágy jelölése?

A gördülőcsapágy teljes jelölése általában három fő részből áll:

előjel + alapjelölés + utójelek

Nem minden cikkszám tartalmaz mindhárom részt. A legtöbb általános csapágynál csak az alapjelöléssel és az azt követő utójelekkel találkozunk.

Például:

6205-2RS-C3

Ebben:

• 6205: a csapágy alaptípusa és méretsorozata;
• 2RS: kétoldali gumitömítés;
• C3: a normálnál nagyobb belső hézag.

Az alapjelölés elsősorban a csapágy típusát, méretsorozatát és furatát határozza meg. Az elő- és utójelek ettől eltérő anyagra, konstrukcióra, tömítésre, kosárra, pontosságra vagy belső hézagra utalhatnak. Ezek használata csak részben szabványosított, ezért ugyanaz a betű különböző csapágytípusoknál vagy gyártóknál mást is jelenthet.

Mit jelent a 6205 alapjelölés?

A 6205 egy egysoros mélyhornyú golyóscsapágy alapjelölése.

A számsor részei:

• 6: mélyhornyú golyóscsapágy;
• 2: a méretsorozat része;
• 05: furatméretkód.

A 04-es és annál nagyobb szabványos furatkódoknál az utolsó két számjegyet öttel kell megszorozni:

05 × 5 = 25 mm

A 6205 jelölésű csapágy furata tehát 25 mm.

A legkisebb szabványos furatoknál külön szabály érvényes:

• 00: 10 mm;
• 01: 12 mm;
• 02: 15 mm;
• 03: 17 mm.

Ha a furat nem illeszkedik a szokásos öttel osztható rendszerbe, a méret perjel után is szerepelhet. A 63/22 például 22 mm-es furatú csapágyat jelöl.

A szám eleje megmutatja a csapágy típusát?

Sok esetben igen, de a rendszert nem lehet egyetlen számjegyre leegyszerűsíteni.

Gyakori alapjelölések például:

• 60, 62, 63: mélyhornyú golyóscsapágy-sorozatok;
• 70, 72, 73: ferde hatásvonalú golyóscsapágyak;
• 12, 13, 22, 23: önbeálló golyóscsapágyak bizonyos sorozatai;
• NU, NJ, NUP, N, NF: hengergörgős csapágykonstrukciók;
• 302, 320, 322: gyakori metrikus kúpgörgős sorozatok;
• HK, NK, NA: tűgörgős csapágycsaládok.

Az eredeti megfogalmazással ellentétben tehát nem igaz általánosan, hogy minden „2xxx” jelölés önbeálló golyóscsapágyat jelent. A 22212 például hordógörgős csapágy, míg a 2205 önbeálló golyóscsapágy lehet. A teljes sorozatot és a csapágytípust együtt kell vizsgálni.

Mi az az utójel?

Az utójel az alapjelölés után szereplő betű vagy számkombináció. A csapágy valamely, alapváltozattól eltérő tulajdonságát határozhatja meg.

Az utójelek utalhatnak például:

• tömítésre vagy porvédőre;
• belső hézagra;
• pontossági osztályra;
• kosáranyagra és kosárvezetésre;
• módosított belső geometriára;
• kúpos furatra;
• kenőhoronyra és kenőfuratokra;
• hőstabilizálásra;
• különleges kenőanyagra;
• párosításra vagy előfeszítésre.

A jelölések sorrendje és írásmódja gyártónként eltérhet. Az SKF például gyakran perjellel választja el az utójelek egy részét, más gyártóknál szóközök, kötőjelek vagy folyamatos karaktersor is előfordulhat.

Egy teljes jelölés értelmezése: 6205-2RS-C3

A 6205-2RS-C3 jelölés három alapvető információt tartalmaz:

6205

Mélyhornyú golyóscsapágy 25 mm-es furattal. Szabványos fő mérete általában 25 × 52 × 15 mm.

2RS

Kétoldali gumitömítés. Az RS széles körben használt általános jelölés, de az egyes gyártók saját kódokat is alkalmaznak.

C3

A normálnál nagyobb kezdeti radiális belső hézag. Ez nem nagyobb pontosságot vagy automatikusan magasabb fordulatszámot jelent.

A webshopban található 6205 DDU2 CG23 NSK golyóscsapágy szintén 25 × 52 × 15 mm-es. A termékoldal a 6205 DDU2 C3 és a 6205 2RS C3 jelölést is feltünteti a kapcsolódó gyártói megnevezések között. Ez jól mutatja, hogy hasonló műszaki funkció különböző márkáknál eltérő kódot kaphat.

A legfontosabb utójelcsoportok

Tömítések és porvédők

Gyakori jelölések:

• Z: egyoldali fém porvédő;
• ZZ vagy 2Z: kétoldali fém porvédő;
• RS: egyoldali gumitömítés;
• 2RS: kétoldali gumitömítés;
• 2RZ: kétoldali, kis súrlódású SKF tömítés;
• DDU: kétoldali érintkező NSK tömítés;
• LLU: kétoldali érintkező NTN tömítés;
• 2RU: kétoldali nem érintkező JTEKT/KOYO tömítés.

Az eredeti cikkben az NSK-hoz rendelt 2RU jelölés ezért nem volt pontos: ezt a kódot a JTEKT/KOYO használja. A hasonló funkciójú tömítések sem feltétlenül azonos geometriájúak vagy teljesítményűek.

A különbségeket részletesen a csapágytömítés-jelölésekről szóló útmutató mutatja be.

Belső hézag

A leggyakoribb hézagjelölések:

• C2: a normálnál kisebb hézag;
• CN: normál hézag;
• C3: a normálnál nagyobb hézag;
• C4: a C3-nál nagyobb hézag;
• C5: a C4-nél nagyobb hézag.

A normál hézagot sokszor nem tüntetik fel külön. Egy utójel nélküli csapágy azonban csak akkor tekinthető normál hézagúnak, ha ezt az adott gyártó és termékváltozat is megerősíti.

A nagyobb hézag nem automatikusan jobb. A megfelelő osztályt az illesztés, a hőmérséklet, a fordulatszám és a gép konstrukciója alapján kell kiválasztani.

A témát részletesebben a C2, CN, C3, C4, P6, P5 és P4 jelöléseket bemutató cikk dolgozza fel.

Pontossági osztály

Gyakori ISO pontossági jelölések:

• P6: a normálnál szigorúbb tűrés;
• P5: a P6-nál pontosabb;
• P4: precíziós kivitel;
• P2: különösen szigorú pontossági osztály.

A kisebb szám szigorúbb tűrésosztályt jelöl. Ettől a csapágy nem feltétlenül lesz teherbíróbb vagy hosszabb élettartamú: a jelölés elsősorban a méret- és futáspontosságról ad információt.

Kosáranyag és kosárvezetés

Gyakori kosárjelölések lehetnek:

• J: bizonyos SKF csapágyaknál préselt acélkosár;
• M: megmunkált sárgaréz kosár;
• MA: külső gyűrűn vezetett sárgaréz kosár bizonyos SKF hengergörgős csapágyaknál;
• MB: belső gyűrűn vezetett sárgaréz kosár bizonyos sorozatoknál;
• TN9: SKF üvegszállal erősített poliamid kosár;
• TVP vagy TVP2: FAG/Schaeffler poliamid kosárkialakítás.

Ezek jelentése a csapágy típusától és gyártójától is függhet. Egy J betű például kúpgörgős csapágynál egészen más információt hordozhat, mint egy golyóscsapágynál.

A részletes magyarázat a csapágykosár-jelölésekről szóló cikkben olvasható.

Amikor a betű nem utójel, hanem az alapjelölés része

Az N, NU, NJ, NUP és NF nem egyszerű kosár- vagy anyagjelölések. Ezek a hengergörgős csapágy alapvető konstrukcióját határozzák meg.

Például:

• NU: a külső gyűrűn két vezetőperem van, a belső gyűrű perem nélküli;
• NJ: a külső gyűrűn két, a belső gyűrűn egy perem található;
• NUP: mindkét irányú axiális vezetést lehetővé tevő kialakítás.

A webshopban található NU 2205 E CODEX hengergörgős csapágy 25 × 52 × 18 mm-es. Egy azonos méretű NJ vagy NUP 2205 azonban más axiális vezetést biztosítana, ezért nem feltétlenül lenne megfelelő helyettesítő.

Az eltéréseket az N, NU, NJ, NF és NUP jelölésekről szóló útmutató részletezi.

Miért nem lehet egyszerű gyártói szótárt készíteni?

Az alapkódok jelentős része nemzetközi méretszabványokra épül, az utójelek azonban csak részben szabványosítottak. Emiatt ugyanaz a funkció eltérő jelölést kaphat, ugyanaz a betű pedig különböző gyártóknál mást jelenthet.

A kétoldali érintkező tömítés például megjelenhet:

• SKF: 2RS1;
• NSK: DDU;
• NTN: LLU;
• JTEKT/KOYO: 2RS;
• NACHI: 2NSE.

Ezek funkciójukban hasonló kivitelek, de nem szabad automatikusan teljesen azonos konstrukciónak tekinteni őket. Eltérhet a tömítőajak geometriája, anyaga, súrlódása, hőállósága és megengedett fordulatszáma.

Mindig a csapágyon látható a teljes jelölés?

Nem feltétlenül.

A gyártói csomagoláson rendszerint a teljes rendelési kód szerepel, magán a csapágygyűrűn azonban egyes kiegészítő jelölések kimaradhatnak. Különösen a kosár, a kenőzsír vagy valamely speciális gyártási változat nincs mindig feltüntetve a gyűrűn.

A kiszerelés előtt ezért érdemes lefotózni:

• a csapágy mindkét oldalát;
• a gyűrűn olvasható teljes jelölést;
• az eredeti dobozt;
• a csapágy beépítési helyzetét;
• a gép adattábláját.

Ha a felirat kopott, a belső és külső átmérő, valamint a szélesség pontos lemérése is segíthet, de a méret önmagában nem mindig elegendő.

Hogyan ellenőrizze a helyettesítő csapágyat?

A kiválasztásnál legalább a következőket érdemes összehasonlítani:

1. Alaptípus: golyós-, henger-, kúp-, hordó- vagy tűgörgős csapágy?
2. Fő méretek: belső átmérő, külső átmérő és szélesség.
3. Belső konstrukció: például NU, NJ vagy NUP.
4. Tömítés: nyitott, porvédős, érintkező vagy nem érintkező.
5. Belső hézag: CN, C3, C4 vagy más kivitel.
6. Kosár: acél, sárgaréz vagy poliamid.
7. Pontosság: normál, P6, P5 vagy precíziós kivitel.
8. Gyártói megfeleltetés: valóban közvetlenül helyettesíthető-e?

Kúpgörgős csapágynál a kúp és a csésze pontos párosítása is lényeges. Erről a metrikus és inch kúpgörgős jelöléseket bemutató cikk ad részletes tájékoztatást.

A hordógörgős csapágyak K, K30, W33, CA és MB utójeleit pedig a hordógörgős csapágyjelölési útmutató foglalja össze.

A teljes jelölés számít

Egy 6205, egy 6205-2Z, egy 6205-2RS-C3 és egy 6205-P5 azonos fő méretekkel készülhet, mégsem ugyanarra az üzemi környezetre tervezték őket.

A biztonságos választáshoz ezért nem elegendő csak a számokat vagy a három fő méretet ellenőrizni. A teljes cikkszámot, a gyártót, a csapágy konstrukcióját és az üzemi körülményeket együtt kell értelmezni.

A golyóscsapágyak, a hengergörgős csapágyak, a kúpgörgős csapágyak és az önbeálló csapágyak között a teljes jelölés és a méretek alapján is kereshet.

Ha a régi csapágy felirata hiányos, vagy több lehetséges helyettesítő is szóba kerül, az ajánlatkérő oldalon cikkszám, méret, fénykép és felhasználási terület alapján is kérhető segítség.